farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században a bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Osztályunk, a 12/E idén is hagyományosan megrendezte farsangi ünnepségét, mely éppen a farsangi időszak utolsó napjára, a húshagyó keddre esett. Ilyenkor egy órára jelmezbe öltözünk és vigadozunk. Nagyon nehéz minden évben új jelmezt kitalálni, megvalósítani, idén kicsit kevesebben öltöttünk maskarát, mint a korábbi években. Voltak köztünk focisták, vad motorosok, cowboy lányok, az Eric Kästner regényéből ismert híres iker lányok, Lotte és Luise. Egyéni jelmezesek között volt egy nyuszi lány, egy fekte farkú cica, egy zsoké, egy szépséges boszorkány, egy álomszuszék lány, egy bohóc, egy félelmetes zombi, egy sheriff és Szörnyella de Frász is megjelent közöttünk.

A jelmezesek bemutatkozása után jött az eszem-iszom. Ilyen osztály alkalmakkor mindenki hoz süteményt vagy üdítőt, és ezt beszélgetés közben elfogyasztjuk. Mivel nagyon sok süti és üdítő gyűlt össze, ezért a falatozást matek órán is szerettük volna, folytatni, de „Szörnyella” (aki egyben osztályfőnökünk is) nem engedte. Annyi engedményt kaptunk, hogy tanárnő jelmezben tartotta az órát, mi pedig ehettünk, ihattunk óra alatt.

Emlékezetes farang volt. Javasoljuk, hogy a jövőben más osztályok is tartsanak hasonló órákat, „farsangoljank”!

Kovács Gábor 12. E osztályos tanuló