Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket. 1944. április 16-án kezdődött a zsidók gettósítása, majd általában valamilyen ipari létesítményből kialakított gyűjtőtáborokba vitték, ezután pedig rövidesen deportálták őket az ausztriai, németországi és lengyelországi koncentrációs táborokba.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. A németek a magyar közigazgatás és csendőrség közreműködésével hajtották végre néhány hónap alatt a 437 ezer magyar állampolgár bevagonírozását. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását a "nemzetközi tiltakozás" hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.

Az 1941-es népszámlálás alapján – a revíziós lépések után megnövekedett területű országban – 725 ezer izraelita élt. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás nyomán. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.

A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.

2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. Idén a járványügyi helyzetre tekintettel online emlékezünk.

Szeretnénk külön megemlékezni városunk zsidó áldozatairól. Az 1941-es népszámlálás adataira hagyatkozva akkor Szarvas 25 ezer lakójából 686-an voltak zsidók. 1944 májusában kezdődött a gettósításuk. A városban két gettót alakítottak ki: az egyiket a Bolza-kastély melléképületeiben, a másikat valahol a Béke lakótelep helyén.

Május 23-án a Gestapo 18 szarvasi férfit, elsősorban jómódú ügyvédeket, kereskedőket és orvosokat, valamint a rabbit elhurcolta Ausztriába. A szarvasi deportáltak többsége június 16-án batyukkal a hátukon indultak Szolnokra, ahol kínzásokkal, vallatásokkal akarták rávenni őket az elrejtett vagyonuk előadására.

Az első szerelvény a szolnoki pályaudvarról június 25-én indult az ausztriai Strasshofba, később Teresienstadtba és Bergen-Belsenbe. A mintegy 700 szarvasi közül 550 ezzel a vonattal hagyta el az országot. A második transzport június 28-án indult. Végállomása Auschwitz volt. Ezzel a szerelvénnyel 150 szarvasit deportáltak, közülük a megérkezés napján 130 főt azonnal meggyilkoltak.

Összesen 355-en haltak meg a deportálások során. Neveik a szarvasi zsidó temetőkben a márványtáblákba vésve maradt fent az utókornak. A túlélők közül nagyon sokan elhagyták Magyarországot. Többségük Izraelben és az Egyesült Államokban talált új hazára.

Hortobágyi Pál