Történet

1779-ben városunkban – Szarvason – Tessedik Sámuel létrehozta „Gyakorlati szorgalmatossági iskoláját”, ahol az egyszerű nép fiait, lányait oktatta gazdasági és háziipari ismeretekre. A Tessedik örökség – a munkára nevelés, gyakorlati oktatás példája – a mai napig áthatja a „Székely” pedagógiai tevékenységét.

Szarvas község Képviselő-testülete Trefort Ágoston miniszter felhívására 1884. január 24-én határozatot hozott ipariskola megnyitására. A szarvasi ipartestület nem sokkal később felkarolta a tanoncképzést.

1934 – 1971. között sajnos feljegyzések, dokumentumok nem állnak rendelkezésre, ezért csak néhány adat ismert. Ezen időszakban az iskola az inas, segéd, mester fejlődési sort szolgálta, a szakképzés a szövetkezeti kis- és nagyüzemi szakmunkásgárda kialakulását és utánpótlását segítette.

Az 1969-ben kiadott törvény a szakmunkásképzést a közoktatás rendszerébe építette. A szarvasi iskola a békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett tagozata lett. Ekkor a gyakorlati képzés szövetkezeti és vállalati munkahelyeken folyt, néhány esetben a kisipar is bekapcsolódott a szolgáltató szakmák képzésébe. Ilyenek voltak pl: kovács, szabó, asztalos, lakatos. 1976-ban az iskola megkapta a Kossuth u. 5. szám alatti kis épületet, ahol szerény körülmények között folyhatott a tanítás.

1988-2007 között önállóság, de dinamikus fejlődés jellemezte az iskolát tanulólétszám, szakmaszerkezet és minőségi munka tekintetében egyaránt. A több évtizedes lemaradás megszűnt, sőt több iskolát túlszárnyalt az intézmény.

1988-ban az eddig tagintézményként működő iskola teljes önállóságot kapott, fenntartója Szarvas városa lett. Az önállóvá váló szarvasi 615. számú Ipari Szakmunkásképző Iskola és Diákotthonban oktatott szakmák: kőműves, nőiruha-készítő, bútorasztalos, géplakatos, esztergályos.

1994/95-ös tanévben az iskola 110. éves évfordulóját ünnepelte, mint önálló intézmény. Ebből az alkalomból az intézmény felvette a Székely Mihály nevet.

Szarvas Város Önkormányzata 1998/99-ben a Kossuth u. 7. szám alatti épületet központosított támogatásból felújította, emeletráépítés történt.  Nagyobb és korszerűbb épületet kapott az iskola, mely megoldotta a tantermi gondokat.

2000. augusztus 1-től Szarvas Város Önkormányzata az iskola fenntartását átadta a Békés Megyei Önkormányzatnak, remélve a további fejlesztés lehetőségét. Az iskola neve Békés Megyei Önkormányzat Székely Mihály Szakképző Iskola és Kollégium lett. 2000/2001-ben az intézmény tankonyhát alakított ki a Kossuth u. 5. szám alatt, a Vasút út 68. szám alatti épületét folyamatosan újította.

2003/2004-ben ismét új szakmacsoport indult humán szakterületen oktatás szakmacsoportban, szakközépiskolában, mely később a pedagógia ágazat nevet kapta. Szintén ebben a tanévben kialakításra került egy kereskedelmi kabinet. 2004/2005. tanév során szociális szakmacsoportban is beindult a képzés. Ebben a tanévben a Vasút u. 68-70. szám alatt kialakításra került a második fodrász tanműhely is.

Szarvas Város Önkormányzata 2007. július 01-től az intézmény fenntartói jogát visszavette, létrejött Szarvas Város Közoktatási Intézménye, a székhely a Kossuth u. 7. szám alatti „Székely” épülete lett, ahonnan a gazdasági-működtetési feladatok irányítása történt.

Az átszervezéseknek köszönhetően 2010. szeptember 1-jétől az összevont intézmény belső struktúrája ismét átalakult: Vajda Péter Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár. A rövid nevén Vajda Péter Intézmény hat szakmailag önálló intézményegységgel működött tovább. A képzési paletta bővült a közgazdasági, valamint az informatika szakképesítéseivel. A volt „Székely” és volt „Vajda” szakmai profilja együttesen 9 szakmacsoport 16 szakképesítésének oktatását fedte le.

A szakképző iskola nemcsak a kistérség, hanem Szarvas város földrajzi elhelyezkedésénél fogva 3 megye munkaerő-piaci igényeinek kielégítésében vállalt és vállal szerepet jelenleg is.

2009-ben Szarvas Város Önkormányzata kezdeményezte a „TISZK” egyik modelljének megalakítását térségünkben - a szakképzés szervezési társulás létrejöttét: Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társulás néven. A kibővült szakképző iskola fejlődése folyamatos volt, 2012. szeptember 1-jétől új szakmacsoport indítása – környezetvédelem-vízgazdálkodás – illeszkedik a város környezeti adottságaihoz.

2012. augusztus 21-től a városi intézményből kivált a gimnázium intézményegység. A megmaradó Intézmény visszavette a Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár nevet.
2013. január 1-től az iskola állami fenntartásba került, a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Békéscsabai tankerülete lett. A két intézményegység leválása miatt rövidebb lett név: Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola. A volt „Vajda” kollégium végleg a szakképző iskola intézményegysége maradt.

A „Székely” Kossuth u. 7. szám alatti épületét a Magyarországi Evangélikus Egyház visszakapta, ezért 2013. nyarán a Szakképző iskola részben elfoglalhatta a Vajda Péter u. 20. számú ingatlant, a földszinti szárnyat használta. 2013. szeptember 01.-től felmenő rendszerben szakközépiskolában szakágazati képzés került bevezetésre, így ismét változott a képzési szerkezet.

A 130 év nehézségei után 2014. szeptember 1-től a Székely Mihály Szakképző Iskola elfoglalhatta végleges helyét, a teljes Vajda P. u. 20. szám alatti épületet. A feltételek hiánya végleg megszűnt, szakmai kabinetek, kollégium, ebédlő, sportcsarnok áll rendelkezésre, szinte mindent igényt kielégítve. Állandó Szakmatörténeti kiállítás nyílt az épület avatásával együtt.

Az átszervezések folyamata tovább folytatódott, 2015. 07. 01 – től a létrejött Szakképzési Centrumok irányítása alá kerültek a szakképző iskolák. A Gyulai Szakképzési Centrum lett a Székely fenntartója másik 5 szakképző iskolával együtt. Ismét névváltozás történt, az intézmény a Gyulai Szakképzési Centrum Székely Mihály Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma nevet kapta.

2016. szeptember 01 – től a szakközépiskolai képzések szakgimnáziummá, a szakiskolai képzések szakközépiskolává alakultak.

Az 1988 – ban önállóvá vált, feltételek nélküli iskolából 1989 – 2001. között Koszti Pál, majd 2001 – 2017. között Kohut Andrásné igazgatók irányításával egy töretlenül fejlődő, szinte minden feltétellel rendelkező, színvonalas munkát végző iskola lett.

2017. augusztus 01 – től a jelenlegi vezetéssel zajlik az oktatás az iskolában, megfelelve a változó szakmai kihívásoknak. 2018. 07. 01 – től a szakképzésben dolgozók kikerültek a közalkalmazotti státuszból, a Munka Törvénykönyve szerinti alkalmazottakká váltak.
2018. szeptember 01 – től a Szakképzés 4.0 stratégiához igazodva 5 éves technikumi és 3 éves szakképző iskolai szakok indultak. Ismét névváltozásra került sor, a Gyulai Szakképzési Centrum Székely Mihály Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tovább folytatja a megkezdett magas színvonalú szakmai munkát. Jelenleg technikumi képzés keretében informatika, faipar, ügyvitel, kereskedelem, vendéglátóipar, szépészet, vízügy és turisztika ágazatban lehet érettségi bizonyítványt és felsőfokú szakképesítést szerezni. A pedagógia szakgimnáziumi képzés átalakítás alatt áll. Az oktatott szakképző iskolai képzések: asztalos, festő, kőműves, szakács, pincér, cukrász, eladó, szociális gondozó és ápoló valamint pék-cukrász. Felnőttek oktatásával és felnőttképzéssel egyaránt foglalkozik iskolánk. Célunk továbbra is az intézmény vonzáskörzetében élők számára gyakorlatközpontú, minőségi szakmai képzés nyújtása, amely megfelel a mindenkori technológiai fejlődés által támasztott kihívásoknak.

 

Iskolánk névadója Székely Mihály a hazai repülés történetében kimagasló helyet foglal el, városunk szülötte, a magyar aviatika úttörője.

1885. január 11-én született, 1895-től 1903-ig a szarvasi evangélikus főgimnázium padjait koptatta. Ezt követően a budapesti Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Már az egyetemi évei alatt izgatták a repülés műszaki problémái. Első konstrukciója egy kis kétfedeles gép volt. Ezzel a törékeny kis géppel Székely részt vett 1910-ben egy nemzetközi repülőversenyen, két számban is eredményt ért el, végül azonban lezuhant. A sikerek és a kudarcok egyaránt arra ösztökélték, hogy többet tanuljon a repülésről. Érdemei elismeréseként 1911-ben állami ösztöndíjban részesítették és tanulmányútra küldték Franciaországba.

Sikereinek csúcsát 1911. július 19-én érte el azzal, hogy Bécsújhelyről Budapestre repült. Ő volt az első magyar pilóta, aki két európai nagyváros között teremtett légi összeköttetést. Ünneplésének nem volt vége-hossza, az újságok vezércikkekben méltatták a nagy eseményt.

A diadalmas távrepülés után az akkori magyar kormány 30 ezer koronát utalt ki számára azzal, hogy azt a hazai aviatika fejlesztésére fordítsa. Az összegből négy miniplánt – egyfedelű repülőgépet - épített. Több repülőnapon is részt vett, de balesetei után végleg lemondott a további repülésről. Az első világháború alatt az aradi repülőgépgyárban volt tervező mérnök, és ugyanakkor a Bécs melletti Asperben működő pilótaiskolában kiképzésvezető. 1918-tól a Magyar Repülőgépgyár Rt. mérnöke. A későbbi években gépjárműfejlesztéssel foglalkozott, szellemes autókonstrukciói is voltak. 1945 után a Járműfejlesztési Intézetben műszaki fordító volt nyugdíjazásáig. Budapesten hunyt el 1959. április 3-án.

Köszönetet mondunk Kohut Andrásné Címzetes Igazgató Asszonynak az iskolatörténeti rész elkészítéséért.